Tematika


Sejtélettan

A sejtmembrán transzportfolyamatai: e gyszerű diffúzió, aktív és passzív tranport. Csatornák és mobil carrierek működése, endocytosis és exocytosis. A hámsejtek reszorpciós és szekréciós folyamatai. Szignáltranszdukciós mechanizmusok, másodlagos hírvivők (G-fehérjék, cAMP- rendszer és az intracelluláris kalciumkoncentráció változásainak szerepe a sejtműködés szabályozásában). A nyugalmi potenciál diffúziós potenciál jellege. Az akciós potenciál ionmechanizmusa, a nátriumcsatornák működése. Szaltatorikus vezetés. Az ingerületvezetés sebességét meghatározó tényezők.

Vér

A szervezet folyadékterei, azok összetétele. A kompartmentek közötti kapcsolat. A kompartmentek közötti anyagtranszportot meghatározó tényez ő k, az ozmotikus egyensúly jelentősége . A bels ő környezet fogalma, a homeostasis jelentőége. Vértérfogat, hematocrit, vérs ű lyedés. A vörösvérsejtek kvantitatív és kvalitatív jellemzői (szám, méret, alak, MCH, festékindex, ozmotikus rezisztencia) és ezek funkcionális jelentősége. Anemiák. Az epefesték entero-hepatikus körforgása, icterusok. A vérplazma összetétele. A plazmafehérjék funkciói. Vércsoportok, a vértranszfúzió szabályai . A véralvadás folyamatai. Az alvadásgátlás és vérzéscsillapítás lehetőségei.

Szívműködés

Az ingerképzés és ingerületvezetés mechanizmusa (a szinusz csomó, A-V csomó és az intraventrikuláris vezet ő rendszer működése, gap-junctionok szerepe). A kamrai akciós potenciál jellegzetességei. A refrakter fázis jelentősége. Aritmiák mechanizmusa. EKG. A szívizom kontraktilis tulajdonságai (a kontrakció és relaxáció mechanizmusa, az elektro-mechanikus kapcsolat). A kamra pumpafunkciója. A végdiasztolés térfogat és a szisztolés nyomás kapcsolata. A Laplace-törvény és következményei. Előterhelés és utóterhelés hatása. A Starling-féle szívtörvény. A szisztolés és diasztolés rezerv szerepe. A szívfrekvencia, a kontrakciós erő és a perctérfogat kapcsolata. A vegetatív szabályozásban szerepet játszó idegrostok (szimpatikus, paraszimpatikus), mediátor anyagok (noradrenalin, adrenalin, acetilkolin), receptorok (adrenerg, kolinerg), szignalizációs útvonalak. A pozitív és negatív tróphatások mechanizmusa. Extracelluláris ionok ( Na + , K + , Ca 2+ ) szívhatásai. A denervált és az innervált szív alkalmazkodásának összehasonlítása. A szívfrekvencia szerepe a perctérfogat szabályozásában. A szívciklus eseményei. A szívbillentyűk működése, szívhangok és szívzörejek. Az artériás pulzus jellemzői.

Keringés

A nagy- és kisvérkör felépítése, jellemzői. Nyomásprofil és áramlási sebesség az érmeder egyes területein. Az áramlási intenzitás, a nyomásgrádiens és a perifériás ellenállás kapcsolata. Sorbakapcsolt és párhuzamosan kapcsolt ellenállások. A nyugalmi perctérfogat megoszlása és a redistributio lehetősége. Az artériás keringés jellemzői. Az aorta szélkazán funkciója. A pulzushullám kialakulása és terjedése. Pulzuskvalitások változása az érrendszer sajátságainak megváltozásakor. Pulzusnyomás és középnyomás fogalma, számítása. Az artériás középnyomást meghatározó tényezők. Vérnyomásmérés. A mikrocirkulációs rendszer és a kapilláriskeringés jellegzetességei. Starling-hipotézis. A nyirokkeringés sajátságai. A vénás keringés jellemzői. Vérraktárak, szerepük a redistributióban. Az ödémaképződés lehetséges okai. A vérnyomás és a vérelosztódás szabályozásában résztvevő efferens tényezők. Az értónus komponensei (miogén és neurogén eredet). Bayliss-effektus és autoreguláció. A bazális és nyugalmi vasoconstrictor tónus meghatározása és mértéke a különböző szervek ereiben. Humorális és idegi vasoconstrictor és vasodilatátor mechanizmusok a kis- és nagyvérkörben. A cardiovascularis rendszer reflexes szabályozása. A nyúltvelői vasomotor központok m ű ködése, afferens és efferens kapcsolataik. Presszor- és depresszor-válasz fogalma. Baroreceptorok az érpálya magas- és alacsonynyomású területein. A carotis-sinus reflex (depresszor reflex) m ű ködése, annek puffer-reflex jellege és szerepe az artériás középnyomás szabályozásában. Kemoreceptorokból kiinduló cardiovascularis reflexek. Bainbridge-reflex, Goltz-reflex, Lovén-reflex, Cushing reflex. A keringő katecholaminok által kiváltott cardiovascularis válaszreakciók. Glükokortikoidok permisszív hatása. Vasoaktív humorális ágensek és a vérgázok szerepe a lokális vérátáramlás szabályozásában (humorális vasoconstrictorok és vasodilatátorok). Az endothelsejtek szerepe az értónus szabályozásában. A kisvérköri keringés specifikumai, tüdőödéma. A coronariakeringés fázisos jellege. A szívfrekvencia növekedésének hatása a szívizom vérellátására. A szívizom tápanyag- és oxigénszükséglete. A coronariakeringés autoregulációja (hipoxia hatása, adenozin-mechanizmus). Katecholaminok hatásai a coronariakeringésre. Az agyi vérkeringés specifikumai, a Monroe-Kellie-elv. Vér-liquor, vér-agy és agy-liquor gát. Az agyi keringés autoregulációja (hipercapnia hatása). A splanchnicus keringés jellegzetességei, a portális keringés jelent ő sége. A bőr vérkeringése, szerepe a hőszabályozásban. A vázizomzat ereinek sajátosságai, a munkavégzés kapcsán bekövetkező funkcionális hyperaemia okai. A splanchnicus-, renális-, bőr- és izomkeringés részvétele a szervezet presszor és depresszor válaszreakcióiban és a perctérfogat újraelosztásában. Keringési elégtelenség okai. A vérkeringési sokk fogalma, okai, kialakulásának mechanizmusa, a szervezet kompenzatórikus reakciói, a circulus vitiosus láncszemei.

Légzés

A légzés mechanikája. A tüdő statikus és dinamikus térfogatfrakciói. A tüdő és a mellkasfal elasztikus tulajdonságai, compliance fogalma. Légzőmozgások. Az intrathoracalis és az intrapulmonáris nyomás változásai a légzés során. A légutak áramlási ellenállása. Bronchoconstrictor és bronchodilatátor mechanizmusok. Mesterséges lélegeztetés. Pneumothorax. A vér O 2 és C0 2 szállítása. A hemoglobin szerepe. A vér oxigénszaturációját befolyásoló tényezők. Az a lveoláris ventiláció. A z alveoláris gáztér összetétele, az anatómiai és élettani holttér jelent ő sége . Hhypoxia fogalma és formái. A légzőmozgások idegi szabályozása. A légzőizmok beidegzése. A nyúltvelői dorsalis és ventralis neuroncsoport, a hídban lévő pneumotaxicus és apneusias neuronok szerepe és összeköttetései. A Hering-Breuer reflex. Kóros légzésminták. A légzés kémiai szabályozása. A centrális és a perifériás kemoreceptorok szerepe, a pH, az O 2 , ill. a CO 2 tenzió változásaira adott válasz. A fiziológiás szabályozás mechanizmusa. Az oxigén belélegeztetés és a fokozott atmoszférás nyomás hatásai.

Táplálkozás

A rágás mechanikája. A nyelési reflex (nyelőcső beidegzése, a nyelőcsőperisztaltika jellemzői, külső vagus beidegzés és myogén komponens szerepe). A nyál összetétele, funkciói. A primér szekréció során és a kivezetőcsövekben zajló transzportfolyamatok, a nyálszekréció intenzitása és a nyál összetétele közötti összefüggés. A nyáleválasztás szabályozása (szimpatikus és paraszimpatikus szabályozás, transzmitterek, receptorok). Az enterális idegrendszer felépítése és m ű ködése. A tápcsatorna szekréciós és motoros m ű ködése. A gasztrointesztinális hormonok hatásai. A gymor, vékonybél és vastagbél jellemző mozgásformái. Székürítés, hányás, hasmenés. A máj, epehólyag és hasnyálmirigy m ű ködése. A gyomornedv összetétele, a gyomornedv- és savszekréció szabályozása. A tápcsatorna emésztő m ű ködése. Felszívódás a vékonybélben. Vékonybélen kívüli felszívódás (szájüreg, gyomor, végbél).

Energiaforgalom

A szervezet energiaforgalma. Alapanyagcsere. Kalorikusan és minőségileg kielégítő táplálkozás. Vitaminszükséglet, vitaminok felosztása, élettani szerepe, hiánytünetek. A táplálékfelvétel szabályozása. A hőszabályozás (hőtermelés és hőleadás) alapvető mechanizmusai. Maghőmérséklet és köpenyhőmérséklet. Komfortzóna. Láz, a lázcsillapítás lehetőségei.

Izomműködés

A vázizom és simaizom felépítése, eltérő kontraktilis sajátságaik. A kontraktilis fehérjék működése. A simaizom kontrakciójának szabályozása (beidegzés, receptorok, mediátorok, jelátviteli mechanizmusok). Az intracelluláris kalciumkoncentráció-változások mechanizmusa és jelent ő sége vázizomban és simaizomban, az elektromechanikus kapcsolat különbségei. A neuromuszkuláris junkció működése, farmakológiai befolyásolhatósága. Az izomer ő szabályozásának lehet ő ségei, a motoros egység fogalma, tetanusz. A szervezet alkalmazkodása az izommunkához (cardio-respiratorikus és metabolikus változások).

Utóljára módosítva 2010. szeptember 8.